A modern élet az ipari forradalom óta a textiltől az acélig mindent előállító fejlett gépekre támaszkodik. A CNC gépek átalakították a feldolgozóipart azáltal, hogy gyakorlatilag korlátlan formák programozását tették lehetővé. A számítógépes numerikus vezérlés történetének nyomon követése nemcsak jelentőségét, hanem a feldolgozóipar technológiai változásainak gyors ütemét is feltárja.
1. A numerikus vezérlés születése
John T. Parsons megalkotta az első numerikus vezérlőrendszert. Az 1940-es években, miközben apja cégénél gépészként dolgozott, Parsons új módszereket dolgozott ki helikopter-rotorok gyártására az újonc repülőgépipar számára. Frank Stulennel együtt kidolgoztak egy módszert, amelyben az egyik gépész leolvassa a koordinátákat az x és y tengelyek mentén két másik megmunkálónak, akik aztán elvégzik a vágást. A következő lépés az volt, hogy az MIT kutatóival együttműködve olyan lyukkártyákat hoztak létre, amelyek elegendő ponttal programozhatók a teljesen automatizált megmunkálás érdekében.
2. A numerikus vezérlés előfutárai
A korai automatizálási kísérletek a szerszámgépek vezérlésére meghatározott pontokon bordákkal ellátott vezérműtengelyeket használtak. A bütyök elfordulna, hasonlóan egy zongoralejátszóhoz, és a barázdák aktiválták a gép vezérlőit. Bár ez az alapmódszer hatékony volt a pilóta nélküli feladatok megismétlésében (nevezetesen az I. világháború alatt mindkét fél által használt fegyverkészletek kivágásában), nem volt numerikus vezérlési módszer. A CNC megmunkálás olyan programozható terveket képes előállítani, amelyek a számok absztrakt nyelvének felhasználásával finomíthatók vagy teljesen megváltoztathatók. A bütykök viszont megmunkálást igényelnek, és nem könnyen módosíthatók.
